A Hastelloy B2 és Hastelloy B3 egyaránt nikkel-molibdén ötvözetek, amelyek kiváló korrózióállóságukról ismertek rendkívül agresszív környezetben, különösen redukáló közegben. Van azonban néhány lényeges különbség a két ötvözet között:
1. Összetétel:
- Hastelloy B2: Nikkel (Ni) tartalma több mint 65%, jelentős molibdén (Mo) tartalommal (körülbelül 28-30%). Kis mennyiségben más elemeket is tartalmaz, mint például vas (Fe), kobalt (Co), króm (Cr) és volfrám (W).
- Hastelloy B3: Ez egy módosított változataHastelloy ötvözet B2. Miközben magas nikkel- és molibdéntartalma is van, bizonyos szennyeződések, például vas és króm tartalma csökkent, amelyekről ismert, hogy csökkentik a korrózióállóságát. Ez a módosítás javítja a korrózióállóságát bizonyos környezetekben.
2. Korrózióállóság:
- Hastelloy B2 UNS N10665: Kiváló ellenállást biztosít a redukáló savak széles skálájával szemben, beleértve a sósavat, a kénsavat és a foszforsavat. Előfordulhat azonban, hogy bizonyos erősen oxidáló környezetben való használatra nem alkalmas.
- Hastelloy B3 UNS N10675: A B2-höz képest jobb korrózióállóságot biztosít, különösen erősen redukáló környezetekben, ahol kisebb a szennyeződések miatti korrózió esélye. Különösen alkalmas olyan alkalmazásokra, ahol sósav, kénsav és más erős redukáló savak vannak jelen.
3. Pályázatok:
- B2: A Hastelloy B2 ötvözetet gyakran használják redukáló savakkal és olyan környezetben, ahol a pontozással, feszültségkorróziós repedésekkel és a tiszta kénsav okozta korrózióval szembeni ellenállás szükséges.
- B3: A Hastelloy B3 ötvözetet kifejezetten sósavat és más erős redukáló savakat tartalmazó alkalmazásokhoz tervezték. Gyakran használják kémiai feldolgozásban, különösen redukáló közeg jelenlétében.
4. Gyártás:
- Mind a B2, mind a B3 nikkelötvözet viszonylag könnyen előállítható és hegeszthető, így számos gyártási folyamathoz alkalmas.
Összefoglalva, míg mind a Hastelloy B2, mind a B3 kiváló korrózióállóságot kínál redukáló környezetben, a Hastelloy B3 egy továbbfejlesztett változat, amely fokozott ellenálló képességgel rendelkezik bizonyos környezetekben, különösen azokban, ahol sósavat használnak. A két ötvözet közötti választásnak az adott korróziós kihívások és az alkalmazás körülményei alapján kell történnie.





