Roncsolásmentes teszt(rövidítve, NDT) a hegesztett kötés fizikai és mechanikai tulajdonságainak értékelésére szolgál a berendezés károsodása nélkül. A leggyakoribb roncsolásmentes vizsgálatok a vizuális ellenőrzés (VI), a behatoló folyadékok (LP), a mágneses részecskék (MP), a radiográfiai (RX) és az ultrahangos vizsgálat (UT).
Szemrevételezés (VI)
A szemrevételezés a legegyszerűbb és legolcsóbb roncsolásmentes vizsgálat, és minden hegesztési varratnak alá kell vetni ezt az alapvető módszert, szabad szemmel vagy nagyítóval a tökéletlenségek igazolására.
Folyékony behatoló anyagok (LP)
A folyadék behatolási (vagy penetrációs) roncsolásmentes tesztet (LPE) nem mágnesesnek tekintett fémeken, például ausztenites-króm rozsdamentes acélon alkalmazzák. Ez a technika színezéket tartalmazó áthatoló folyadék felületi felvitelét igényli. A folyadéknak időt kap, hogy beszivárogjon az esetleges felületi hibákba, és a felesleges folyadékot eltávolítjuk. A felületet hagyjuk megszáradni, és megvizsgáljuk a hegesztést. Az LP alacsony költségű teszt repedések vagy rendellenes porozitás kimutatására a berendezés felületén.
Mágneses részecskék (MP)
A mágneses részecskevizsgálatot (MPE) a ferromágneses anyagok, például szénacél felületi repedéseinek kimutatására használják. Az MPE módszer nagyon hasznos olyan finom repedések kimutatására, amelyek szabad szemmel nem láthatók.
Ultrahangos teszt (UT)
Az 500–5000 kHz frekvenciájú ultrahang (UT) hullámok keskeny nyalábként továbbítják a célt. A hibás fémfelület elérésekor a hullámok visszaverődnek és visszakerülnek egy megfelelő vevőbe. Helyes használat esetén az UT módszer megközelítheti a radiográfia pontosságát. Az ultrahangos tesztelés előnye, hogy a berendezés hordozható.
Radiográfiai teszt (RX vagy RT)
A radiográfiás (RT) vizsgálat a leghasznosabb roncsolásmentes vizsgálat, mivel szabad szemmel láthatatlan felszín alatti hibákat észlel. Ez a módszer eredetileg röntgensugarakat alkalmazott, de ma már a csőkötések is vizsgálhatók hordozható radioaktív izotópok által előállított gamma-sugárzással.
A radiográfiás filmek elemzése jelentős tapasztalatot igényel, az észlelhető hibák közé tartoznak az oxidfilm okozta repedések (felszíni és felszín alatti) és felszín alatti üregek; a fúzió hiánya; beszorult salak, folyasztószer vagy idegen anyag; és gázzsebek (porozitás).
Roncsolásmentes vizsgálati berendezések
